Philip Yancey a következőt mondta a Virginia Tech (Virginiai Műszaki Egyetem) diákjainak egy ámokfutó lövöldözése után, melynek sokán harminckét diák meghalt, és több tucatnyi megsebesült: ''Péter azt mondta Jézusnak... ' Uram, kihez mehetnék? Örök életnek beszéde van nálad.' Azt már hallottátok, hogy 'a dolgok majd rendbe jönnek, majd túljuttok ezen'. Azok, akik ilyen vigasztalást nyújtanak, jót akarnak, és amit most éreztek, azt nem fogjátok mindig érezni. De mások lettetek azóta a nap óta. Amikor három barátom meghalt, ezekre a sorokra bukkantam: 'A gyász elolvad, mint a májusi hó', mintha nem is létezne olyan, hogy hideg. Belekapaszkodtam ezekbe a szavakba, még akkor is, ha a gyász elborított, mint egy lavina. Elolvadt ugyan, de éppúgy, mint a hó, visszatért vadul és váratlan módon, ha egy hang, egy illat vagy egy emléktöredék előidézte.''
Yancey így folytatta: ''A fájdalom az élet és a szeretet jele. Azért viselek nyakmerevítőt, mert eltörtem a nyakam egy balesetben. Kezdetben az egészségügyi dolgozók nem akartak nekem fájdalomcsillapítót adni, mert szükségük volt a reakciómra. Az orvos folyton ezt kérdezgette: ' Ez most fáj? Ezt most érzi?' A válasz, amit annyira remélt, ez volt: ' Igen, fáj, Igen, érzem,' annak bizonyítékául, hogy a gerincnyakam nem sérült meg. A fájdalom adja az élet, a kapcsolat bizonyítékát. Mély sebek esetén két fajta szövetnek kell meggyógyulnia: a belső kötőszövetnek és a külső védőszövetnek. Ha a külső szövet túl hamar összeforr, akkor a belső szövet nem fog rendesen meggyógyulni, ami később komplikációhoz vezethet.'' Ne csak a gyógyulást akard- az igazi gyógyuláshoz idő kell; ez csak ott következik be, ahol Isten jelenléte, az Ő békessége az Ő népe van. Valamilyen fájdalmas seb kínoz? Fordulj Istenhez! Ő azt ígérte: ''begyógyítom sebeidet''.